Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek gyakorlásának alapvető terepe az otthoni munka. E pedagógiai tevékenység a tanórán megadott házi feladatok önállóan történő elkészítése révén valósul meg.
A házi feladatok legfontosabb funkciójának tartjuk a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlást (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítását.
A házi feladat formáját tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli tevékenységet igénylő feladat, egyéb produktum vagy gyűjtőmunka. Az időtávot tekintve tanóráról-tanórára vagy hosszabb időtávra kijelölt feladat. Jellegét tekintve pedig kötelező vagy szorgalmi feladat. A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen.
Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos számunkra, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeres, míg másoknál csak szúrópróbaszerű.
Az otthonra adott feladat a tanítási órán számon kérhető és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

Az otthoni feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy egy átlagos képességű tanuló képes legyen megfelelni az iskolai elvárásoknak oly módon, hogy két tanítási nap között pihenésre és kikapcsolódásra is legyen módja.
Az írásbeli és a szóbeli házi feladatok mennyiségét a tanórán elvégzett tananyaghoz igazítjuk.
A hosszabb időtávra kijelölt feladatok esetében is figyelembe vesszük a tanulók napi terhelésének mértékét, a feladatok kiadásánál a beadási határidőt írásban rögzítjük.
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy- egy osztállyal csak kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok a felmérők időpontját előre bejelentik a tanulóknak (ez alól legfeljebb a röpdolgozatok képezhetnek kivételt).
A házi feladatok mennyiségét az osztályfőnökök kísérik figyelemmel, a problémákat megbeszélik az osztályban tanítókkal, érintettekkel.
Az írásbeli házi feladat minőségét, illetve elkészítésének sorozatos elmulasztását szaktárgyi érdemjeggyel is értékelhetjük.

Az írásbeli beszámoltatás formái

A tanulókkal az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérő dolgozatot írathatunk. A szintfelmérő dolgozat eredményét felső tagozaton érdemjegy formájában fejezzük ki, és tekintetbe vesszük a félévi, év végi osztályzat kialakításánál.
A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a témazáró dolgozatok időpontját a szaktanárok egyeztetik.
A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók.

A tanulók teljesítményének értékelése

Az 1-2. évfolyamon a tanulók fejlődését, teljesítményét szóban és írásban szövegesen, 3. évfolyam végétől osztályzattal értékeljük.
Az 5-8. évfolyamon a tanulók tanév közbeni teljesítményét érdemjeggyel, félévkor és tanév végén – a tanuló fejlődésének figyelembe vételével – osztályzattal értékeljük. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű, a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A tantárgyi érdemjegyek megállapítása a szaktanár joga és felelőssége.
A félévi osztályzat megmutatja, hogy a tanuló időarányosan milyen mértékben tett eleget a tantervi követelményeknek. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette, megszerzett tudása elegendőe a magasabb évfolyamba lépésre. Az egyes tanulók eredményeit a nevelőtestület tanév végén áttekinti, és a továbbhaladási lehetőségek figyelembevételével dönt a magasabb évfolyamba lépésről, illetve az SNI-s tanulóknál tanévhosszabbításról. Ha az osztályzat a tanuló hátrányára eltér az érdemjegyek átlagától, és a nevelőtestület a pedagógus indokaival nem ért egyet, akkor a tanév végi osztályzatot a tanuló javára módosíthatja.
A nevelők a tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a tanulókkal saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.
Az egyes évfolyamokon belépő új tantárgyak esetén ügyelünk arra, hogy többször történjen szóbeli értékelés, szeptemberben csak ösztönző érdemjegyet adunk ugyanúgy, ahogy ötödik évfolyamon. Az alsó tagozatról történő átmenet megkönnyítése nagy figyelmet igényel az ötödikben tanító pedagógusoktól.
Nevelőtestületi elvárás, hogy a tanulóknak három vagy több órás tantárgy esetén legalább 4, két órás tantárgy esetén legalább 3, egy órás tantárgy esetén pedig legalább 2-3 jegy megszerzésének lehetőségét kell biztosítani egy félév során.

A felmérő és témazáró dolgozatok értékelése az alábbi százalékok szerint történik (Pedagógiai Program, 2017) :

10091%=5
9076%=4
7551%=3
5031%=2
300%=1″

„Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a diákok egyenletes terhelésére, ezért a dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. Naponta a tanulók legfeljebb csak két dolgozatot írhatnak. Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely három vagy annál több óra anyagának elsajátítását ellenőrzi. A dolgozatot a tanár tíz munkanapon belül köteles kijavítani, és eredményét ismertetni.” (Házirend, 2017-)